A legegészségesebb reggeli szokás egyszerűbb, mint gondolnánk
Nem vesz igénybe sok időt, nem kerül erőfeszítésbe és mindenki számára hozzáférhető, mégis számos haszna van.
Nem vesz igénybe sok időt, nem kerül erőfeszítésbe és mindenki számára hozzáférhető, mégis számos haszna van.
Hosszú távon a cukorbetegség és a rák kockázatát is csökkentheti, ha étkezés után egy rövid sétára megyünk, és szabadjára engedjük a kikívánkozó szeleket. Nem mindegy azonban, hogyan időzítünk.
Egy kutatás szerint mégiscsak számít a méret: három évtized alatt átlagosan jelentős mértékben megnövekedtek a férfi nemi szervek. Vajon miért?
Egy friss tanulmányban több mint tíz ország közel ezer rákos beteg DNS-ét vizsgálták a kutatók, és úgy találták, hogy az E. coli baktériumnak is köze lehet a megbetegedéshez.
A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.
Ha kiszabadulunk a magyar konyha Bermuda-háromszögéből, már fontos lépést tettünk azért, hogy a szerveink lassabban öregedjenek.
Néha úgy tűnik, Schwab Richárd vallási vezető, akit ezrek követnek, vállalva a szigorú életmódtanácsokat. A belgyógyász-gasztroenterológus saját bevallása szerint a legtöbb bírálatot az alkoholtilalom miatt kapja. Életmódváltó programja, amelyet közösségével országszerte hirdetnek, a nyitott, szabálykövető és érzelmileg stabil emberek között nagyon sikeres. Bár ők nincsenek túl sokan Magyarországon, Schwab társadalmi hatást akar kiváltani, és azt mondja, ha valaki tartja a szabályokat, „tálcán jön” a jó életminőség. HVG-Portré.
Az elmúlt években drasztikusan visszaszorult a sportolás közben bekövetkező szívhalál, miközben évtizedek óta stagnál a hirtelen szívleállás gyakorisága. Minek köszönhető ez a fordulat? Mekkora terhelést jelent a sportolás a szívnek, edzhetjük-e a vért pumpáló szervet, és miért gyakoribb a hirtelen szívleállás az amatőr sportolók körében? Hogyan sportoljunk, ha szívproblémáink vannak, kockázatos-e kávét inni edzés előtt? Három kardiológussal beszélgettünk.
Mutatunk néhány egyszerű tippet, hogyan tehet többet egészségéért.
Van egy módszer, amely akár 12 évvel előre jelzi, kialakulhat-e nálunk demencia. Az ehhez szükséges eszközök azonban aranyárban vannak, és hiányzik hozzájuk a speciális szakképzettség is, így egyelőre alig alkalmazza az orvostudomány. Nagy kérdés, hogy a szemmozgások fejlesztésével megelőzhetők-e a memóriaproblémák.
Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott evési szokások, koncentrációs nehézségek – sokak számára csenghetnek ismerősen a felsorolt tünetek, ugyanis a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok közül minden ötödik küzd valamilyen mentális zavarral Magyarországon. Bár a „kamaszkori kiégés” egyelőre nem hivatalos diagnózis, a jelenség nagyon is valós, és egyre több fiatalt érint. Mi áll a háttérben, és mit tehetünk a megelőzésért?
Minden harmadik gyermek túlsúlyos, és ennek döntően életmódbeli oka van. Sok felnőtt hormonbetegnek képzeli magát pusztán azért, mert felszedett néhány kilót – mondta el a HVG-nek adott interjúban Luczay Andrea endokrinológus, gyermekgyógyász, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság vezetőségi tagja
A diétázók általában igazi mumusnak tartják a kenyeret, pedig nem feltétlenül kell lemondani róla, ha mértékkel fogyasztjuk, és persze az sem mindegy, melyiket választjuk. A kézműves pékségekben kicsit mélyebben a zsebünkbe nyúlva könnyebb jó minőséghez jutni, de mit találhatunk a nagyobb diszkontláncok polcain? Trenka Andrea Petra dietetikus a HVG-nek elmondta, mit keressünk, ha egészséges kenyeret szeretnénk hazavinni, és mi az, amit érdemes elkerülni.
A nevetés olyan szorongásoldó eszköz, ami nem kerül pénzbe, mindenkinek a rendelkezésére áll, és egyből érezzük a felszabadító hatását. Még akkor is, ha a társadalmunkban nem mindig elfogadott csak úgy röhögcsélni. Hogyan alakult ki a nevetés, mi történik az agyunkban ilyenkor, és vicc-e a hahotajóga, vagy tényleg hasznos? A nevetés világnapján ezekről is kérdeztük Szabó Attilát, az ELTE és a SZE pszichológiaprofesszorát, aki régóta vizsgálja a humor élettani hatásait.
Hogyan változott az étrendünk az elmúlt évtizedekben, és mit jelent az a sokkoló állítás, hogy gyakorlatilag egész nap desszertet eszünk? Mi történik a szervezetünkkel, ha 12, 16 vagy akár 24 órás szünetet tartunk a táplálkozásban? Lehetnek-e nem kívánt mellékhatásai az időszakos böjtnek? Mi a jó stratégia, ha sóvárgunk az étel után? Piacon vagy boltban vásároljunk? Csak nyersen együnk zöldséget? Többek között ezekről a témákról is beszélgettünk a HVG Címlapsztoriban Bartha Ákos élelmiszerbiológussal és Szabó Adrienn dietetikussal, akik azt is elmondták, ők maguk milyen étrendet követnek, vacsoráznak-e este hat után, és milyen táplálékkiegészítőt szednek.
„A kimerültség egy spektrum, és a kiégés ennek a spektrumnak a legszélső végén van.” Sokan hiszik azt, hogy régen tényleg minden jobb volt, és az élet soha nem volt ennyire stresszes és kimerítő, mint most. A kiégés valóban komoly problémát jelent a modern kor emberének, de egy új könyvből kiderül: mindig is része volt az emberi tapasztalásnak, és nem vagyunk eszköztelenek vele szemben.
Miközben nálunk nagy vihart kavart az a hír, hogy várólistára sem kerülhetnek a csípő- és térdműtétre váró túlsúlyos emberek, vannak olyan európai országok, ahol tiltás helyett államilag támogatott terápiával küzdenek az obezitás ellen.
A hangunkban tükröződik a személyiségünk – régóta sejtjük ezt, amióta a basszushangú férfiak és a szopránszólamú nők a legvonzóbbak a párt vagy csak kalandot keresők számára. A kutatók nemcsak sejtik, de tudják is ezt. Megnéztünk néhány izgalmas vizsgálatot és azt is, mivel adós még a tudomány orgánumunk hatásait illetően.
A táplálkozási szakértő több, fehérjével kapcsolatos mítoszról is lerántotta a leplet.
Égető szükség lenne az egészségügyben strukturált adatokat tartalmazó betegfelvételi űrlapokra és összekötött informatikai rendszerekre. Hiába érhetők el ugyanis digitális formában a kórházi adatok, döntő többségük szöveges, így csak rettentő sok munkával és csak részben feldolgozható. Az ellátást színvonalasabbá, egyben költséghatékonyabbá tenné a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium fejlesztése, amiről Dóczi Tamás idegsebész professzor beszélt a HVG-nek.